A tél
Novemberben az embereket nyakon csípi egy hideg, hátborzongató érzés: a tél hűvös lehelete. Ilyenkor már nem ülhetünk le egy kiszemelt padra anélkül, hogy oda ne fagynál. Az embereket hirtelen elfogja a sietés gondolata. A boltokat már beteríti a karácsonyi ajándéközön, a szülők, mint a mérgezett egerek, úgy rohangálnak boltról boltra a megfelelő ajándékok felkeresése közben. Reggelente már nem hallani az énekes madarak csipogását. Talán ők is berekedtek? - gondolják a kisebb gyerekek magukban.
Aztán lehull az első hópehely, és a gyerekek megrészegedve keresik fel a tavaly eldobott szánkóikat, kesztyűket és sapkákat. A tél és a karácsony hangulata nem csak őket fogja meg. A családok együtt hógolyóznak, együtt játszanak az utcán. A karácsony közeledtével a szívek örömmel és reménnyel telnek meg. Amikor a negyedik gyertya is meggyújtásra kerül, a kalendárium 24 ablaka is nyitottan fogadja magába az ünnep szellemét. Ekkor jön el az a titokzatos éjszaka, amikor a karácsonyfa alatt ott teremnek a várva várt meglepetések. Az ünnepek lecsengése után a család újra fellélegezhet, a nagy rohanás lelassul. Aztán, mint egy dinamit, úgy robban szilveszter éjszakájának gondolata.
Szerintem ez az egyik legszebb éjjel. Amikor mindenki egyszerre lövi fel a tűzijátékokat, mindenki egyre gondol, egyszerre telnek meg a szívek elfeledett emlékekkel, érzésekkel. Egy dolgot ünnepel minden ember, egyszerre lélegeznek fel, majd végre eljön a várt újév. Amikor minden ember egy eszme miatt marad fent az éjszaka közepéig, és kimondhatják: Boldog új évet!!!
Bea Kata 7.o.
Én most nem arról a haragról fogok beszélni, ami egy felnőttet érinthet, hanem arról, hogy a gyerekek/tinik hogyan élik meg, mert más. Nagyon más.
Egy gyerek nagyon sok mindenért lehet mérges. Lehet azért mérges, mert nem volt jó napja, nem kapott jó jegyeket, szerinte nem állt jól rajta a ruhája, mert megint „beégett” a többiek előtt, és még sorolhatnám. A gyerekek nagyon érzékenyek, sokkal több dolgot magukra vesznek, mint kellene nekik. De ezt el kell nézni nekik. Hogyan tudna a család segíteni nekik? Ilyenkor a legjobb dolog, ha elmondhatja, hogy mi a baja. Lehet, kicsi dolognak tűnik, de néha ez segít a legtöbbet. Hogy miért?
A gyerek ilyenkor azt érezheti, hogy már nem olyan „menő” a barátai, osztálytársai szemében. Vagy egyszerűen nagyon zavarja az, ami történt. Még az is felidegesítheti, és így mérges is lehet magára, hogy miért nem vágott vissza, miért nem vett fel más ruhát, miért nem tanult jobban. Ha tanulásról van szó, akkor még az is felmerülhet benne, hogy a szülei csalódtak benne. No, ilyenkor kell a szülőknek leülni beszélni a gyerekekkel, mert ilyenkor lehet, hogy egy törés lesz benne, ami semmi esetre sem jó, ugyanis akkor kényszerből, görcsösen fog tanulni, és így sokkal nehezebb lesz neki. A haragnál nagyon oda kell figyelni a gyerekre, mert más érzéseket is kiválthat belőle, ami nem feltétlenül jó.
Egy másik eset, ha gyerek megpróbálja elfojtani magában a haragot, és így csak gyűlik benne. Ez azért nem jó, mert egyre több lesz benne, és ez a harag emésztheti őt belülről, ami eléggé kellemetlen egy gyereknek, de még egy felnőttnek is. Aztán ez csak gyűlik benne, gyűlik, és egyszer csak robban, amit már nem nagyon tud irányítani, ezért akaratlanul megbánthat egy nagyon jó barátot, szülőket, osztálytársakat vagy akár tanárokat is.
Szóval, amit tehetünk, az az, hogy megbeszéljük a gyerekkel, és feloldjuk őt ezen a terhek alól. Lehet ez egy beszélgetés, egy figyelemelterelés, egy film vagy egy séta.
Makkos Rozi Lujza
7.osztály
Minden évben, az utolsó tanítási napon Sanyi bácsival és pár kísérő tanárral elmegyünk Budapestre, a műjégpályára korizni. 3-8.-os, korcsolyázni tudó tanulók jelentkezhetnek.
Az iskolából egy busszal indultunk. Megérkezés után azt vettük észre, hogy nagyon sokan választották ezt a programot, mivel hosszú sorok kígyóztak. Nekünk nem kellett sokat várni, mert a jegyeinket előre megrendeltük. Miután felvettük a korcsolyákat, mehettünk is a jégre. Rengeteg mókás dolgot találtunk ki, és annyi kört tettünk meg, hogy a végére teljesen elszédültünk. Az időjárás is kedvezett, mert pulóverben játszadozhattunk, és jól éreztük magunkat.
A mozgás meghozta az étvágyunkat, így hazafelé megálltunk egy olyan helyen ahol volt McDonald’s és KFC is, így lehetett választani.
Kifáradva, tele pocakkal, jókedvűen értünk haza.
Csóri Zoé 6.o.